A "honfoglalás" és a "kalandozások"


Hivatalos történelemírásunk szerint a honfoglalás csak egy kényszercselekvés volt, mivel a kazár birodalomhoz tartozó Magyarok egy besenyő támadás miatt menekültek volna a Kárpát-medencébe, ahol egyéb, már előttük betelepült népeket találtak. Ezek szerint, a Magyarok csak 895-ben jöttek be először a Kárpát-medencébe, ahol más népeket leigáztak és ahonnan "rablóhadjáratokat" indítottak a Nyugat ellen. E hamis és torz nézetet a független magyar tudományos történészet megcáfolta: képtelenség lett volna egy több százezres néptömeget rendben és épségben áttelepíteni ha egy súlyos vereség után menekülni kellett volna. A honfoglalásnak nevezett eseménysorozat, amit inkább honvisszaszerzésnek volna helyesebb nevezni, egy sok előkészülettel és magas szervezőképességgel sikeresen lebonyolított, hatalmas méretű katonai és népmozgósítási teljesítmény volt. A honvisszafoglalás lezáró cselekedete volt az ópusztaszeri államalapító országgyűlés, ahol a Vérszerződéssel megalakult magyar nemzet a Kárpát-medencébe előzőleg betelepült rokonnépekkel egyesülve létrehozta a Magyar Államot Árpád vezetése alatt. A honvisszafoglalást követő hadjáratoknaknak pedig két fő célja volt: megakadályozni egy európai nagyhatalom létrejöttét, és visszaszerezni az elrabolt avar kincseket.

A VÉRSZERZŐDÉST MEGKÖTŐ, HONVISSZAFOGLALÓ ÉS ÁLLAMALAPÍTÓ MAGYAROK


A X. SZÁZADI EURÓPAVERŐ HADJÁRATOK DICSŐSÉGES MAGYAR HARCOSAI


© HUNMAGYAR.ORG
Vissza