A nyugat-eurázsiai újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű (nem szemita és nem indoeurópai) népek és műveltségeik - Götz László Keleten Kél a Nap c. tanulmánya alapján

Jelmagyarázat

Az újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek által megalkotott műveltségek (zárójelbe a régészeti szakirodalom által használt elnevezések); az évszámok a műveltségek keletkezésének korára utalnak, pl. 10000 évvel ezelőtt.

Az újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek

Az újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek és műveltségeik terjeszkedésének irány- és útvonalai.

A nyugat-eurázsiai újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek hozták létre az emberiség műveltségeit évezredekkel az ún. szemita és indoeurópai népek előtt. A közel-keleti ragozónyelvű népek hozták be a földművelést, a fémművességet, és a fejlettebb műveltséget Európába, Közép-, Dél-, és Kelet-Ázsiába.

Az újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek terjeszkedésének fő okai a népszaporodás és a nyersanyagszükséglet voltak: szükség volt a termőföldekre és a fémekre. Az élelemtermelő műveltségek kb. százszor több embert tudtak eltartani egy adott területen mint a kezdetlegesebb halász-vadász-gyűjtögető népek, és kb. 200 évente megkétszereződött a lakosságuk. I.e. 2450 óta egyre inkább a szemita népek térhódítása okozott nagyobb szumér kivándorlási hullámokat a Folyamközből.

Az évezredek folyamán a Szumérok nyelvi és műveltségi befolyása egyre jobban elterjedett és megerősödött Nyugat-Eurázsiában, és ezzel kialakult egy ősi nyelvközösség amelyhez tartozott a szumér és az ősmagyar nyelv a többi nyugat-eurázsiai ragozó nyelvekkel együtt. Az ún. szemita, indoeurópai, uráli, és altáji nép- és nyelvcsoportok a nyugat-eurázsiai újkőkori, réz- és bronzkori ragozónyelvű népek és műveltségeik döntő befolyása alatt fejlődtek ki, nép- és nyelvkeveredéssel. Igy magyarázhatók a számos nyelvi egyezések a magyar és a szemita, indoeurópai, uráli ("finnugor"), és altáji (török-mongol) nyelvek között, és nem fordítva, ahogy a még ma is uralkodó hivatalos nyelvészeti elméletek tévesen állítják, hogy állítólag a magyar nyelv kölcsönzött volna nyelvi elemeket a többi nyelvtől, hanem az ún. szemita, indoeurópai, uráli, és altáji nyelvek vették át e nyelvi elemeket az ősibb nyugat-eurázsiai ragozó nyelvektől.

Ideológiai okokból nem akarják elfogadni ezt a valóságot azok akik ragaszkodnak a hamis szemita és indoeurópai (árja) faji és műveltségi felsőbbrendűségi téveszmékhez. Az általuk elterjesztett elméletek a szumérok állítólagos szigetnyelvűségéről és rokontalanságáról, valamint az indoeurópai és uráli nép- és nyelvcsaládok állítólagos egységes ősnépektől illetve ősnyelvekből való kialakulásáról alapvetően tévesek és hamisak. A jelenleg elterjesztett téves elméletek nemcsak felelőtlen történelemhamisítások, hanem ugyanolyan bűnök mint a történelem folyamán elkövetett népirtások tagadása.

A legújabb régészeti, embertani, örökléstani, és nyelvészeti kutatások megcáfolták a magyarság ún. "finnugor" származási elméletét, és kimutatták, hogy a magyarság az újkőkori, réz- és bronzkori közel-keleti (anatóliai, mezopotámiai, és kaukázusi) ragozónyelvű népektől és az általuk létrehozott kárpát-medencei, kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai műveltségekből származnak, és ezzel bebizonyították a magyarság kárpát-medencei őshonosságát, és a szumér-szkíta-hun-magyar turáni azonosságot és folytonosságot.

© HUNMAGYAR.ORG | Legutóbbi felújítás: 2021.03.21