A háborúsbűnösség és az emberiség elleni bűnök


A Magyarország ellen emelt első világháborúért való felelősség hamis vádja volt a trianoni kényszerszerződés elsőszámú indokolása. A valóságban, Magyarország volt az egyetlen állam, amely ellenezte a háború elindítását 1914-ben, de a nagyhatalmak belekényszerítettek minket. A első világháború kirobbantásáért elsősorban Szerbia és Oroszország felelős.

A 2. világháború óta, a magyarság külső és belső ellenségei több ízben vetették be a "bűnös nemzet" hamis vádját, hogy ezzel indokolják a magyarság elnyomását és kifosztását. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Magyarországot a nagyhatalmak ismét belekényszerítették a háborúba, tehát a Magyar Államot és a magyar nemzetet nem terhelhet semmiféle felelősség a háborúért. Ezért alaptalan minden 2. világháborúval kapcsolatos bűnvád és kárpótlási igény melyet a magyar nemzet és állam ellen emeltek idegen ellenséges államok és egyes magyarországi kisebbségek.

Az ún. 1. és 2. világháború "győztes nagyhatalmainak" nem volt semmilyen erkölcsi vagy törvényes joguk felelősségre vonni, háborúsbűnösséggel és emberiség elleni bűnökkel vádolni az ún. "vesztes" országokat. Amúgy az 1. és 2. világháborúknak elnevezése is alpavetően hibás és hamis, azt a látszatot keltve, hogy ezek rendkívüli háborúk lettek volna, mintha semmi közük nem lett volna az előző évszázadok háborúinak hosszú sorozatához, ami teljesen téves, mivel az 1914 és 1945 közötti háborúk csak okozatai és folytatásai voltak az előző évszázadok háborúinak, és már előttük is voltak világméretű háborúk (a 18. és 19. sz.-ban).

A római birodalom 5. sz.-i szétesése után kialakúlt európai utódállamok az azóta eltelt évszázadok alatt folyamatosan háborúskodtak egymás ellen, a középkorban az Európán belüli területekért és hatalomért, de a 16. sz.-tól már világszerte is, a gyarmati birodalmak megszerzéséért. E birodalmi törekvésekben elsősorban a nyugateurópai országok (Portugália, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, és Anglia) "jeleskedtek", és Oroszország ezzel párhuzamosan hajtotta végre hatalmas birodalmi terjeszkedését amely a 2. világháborúval érte el legnagyobb kiterjedését. A 18. sz. óta az Amerikai Egyesült Államok is bekapcsolódtak e folyamatba. E háborúk folyamán, az említett államok által indított európai és tengerentúli háborúk valamint gyarmati hódítások felmérhetetlen emberi és anyagi vesztességeket okoztak, beleértve a gyarmatosítók által kiirtott, vagy kizsákmányolt és rabszolgaságba ejtett őshonos népeket. Ha számba vesszük, hogy mennyi emberi vesztességet okoztak az előző évszázadokbeli európai és gyarmati háborúk, beleértve a kommunizmus áldozatait is, akkor az ún. 1. és 2. világháborús "győztes nagyhatalmak" emberiség elleni bűnei többszörösét teszik ki azoknak amelyekkel a "vesztes" országokat vádolják.

Az "1. világháború" kirobbantásáért való kizárólagos és teljes felelősség amivel a "győztes nagyhatalmak" a "vesztes" országokat vádolják egy képtelenség. Anglia féltékenyen nézte az újonnan egyesült Németország gazdasági és katonai hatalmának növekedését, Franciaország mindenáron megakarta bosszúlni az 1870-es vereségét, és a pánszláv eszmét kihasználó Oroszország Ausztria-Magyarország és Törökország szétdarabolásában látta a saját birodalmi terjeszkedésének lehetőségét. Az angol, francia, és orosz nagyhatalmi törekvések tehát egymásra találtak és ezért jött létre szövetségük a központi hatalmak ellen, és az orosz-szerb összeesküvéssel elkövetett szarajevói merénylet robbantotta ki a háborút. Még ha elfogadjuk, hogy minden nagyhatalom részben felelős a háborúért, a szövetséges hatalmak (Anglia, Franciaország, Oroszország, és szövetségeseik) felelőssége messziről felülmúlja a központi hatalmakét.

A "győztes nagyhatalmak" kettős mércével Németországot vádolják a "2. világháborúért", elhallgatva azt, hogy a háború kitörése előtt a Szoviet Únió titkos szerződést kötött Németországgal Lengyelország megtámadásáért és felosztásáért. Ami a "2. világháborúért" való felelősséget illeti, az elsősorban az "1. világháború" "győztes nagyhatalmait" terheli, mivel az "1. világháború" utáni "békeszerződések" okozták a "2. világháborút". A francia államfő, Clémenceau maga bevallotta, hogy az "1. világháború" utáni "békeszerződések" csak a háborúnak más módszerekkel való folytatását szolgálták, így tehát valóban csak egy nagy 1914-1945-ös háborúról van szó.

Magyarországot természetesen semmi felelősség nem terhelheti, sem az "1. világháborúért", mivel akkor nem volt független, és nem tartoztak hatáskörébe a kül- és hadügyek, ezekben a habsburg kormány döntött, annak ellenére, hogy a magyar kormány ellenezte a háborút, sem a "2. világháborúért", amelybe szintén akarata ellenére belekényszerítették a nagyhatalmak. Magyarország minden katonai tevékenysége a 1914 és 1945 közötti háborúk alatt jogos önvédelem volt. Magyarország elvesztette állami függetlenségét az 1526-os mohácsi csata következtében, és azóta, a Horthy korszak kivételével, idegen hatalmak megszállása és idegen uralkodók vagy idegen hatalmakat kiszolgáló helytartó kormányok gyarmati elnyomása alatt áll. Az idegen hatalmak és rendszerek a magyarságot elnyomták, rabszolgaságba taszították, kizsákmányolták, pusztították, Magyarországot idegen népekkel gyarmatosították, és a betelepített népeket a magyarok ellen uszították és uszítják a mai napig. A Magyarországot megszálló és szétdaraboló államoknak, valamint gyarmatosító idegen népeknek semmi joguk sincs a magyar nemzetet és a magyar államot felelősséggel vádolni az 1914 és 1945 közötti háborúkkal kapcsolatban és ebből kifolyólag kártérítést követelni. Ellenkezőleg, Magyarországnak volna joga az eltelt évszázadok alatt elszenvedett veszteségekért kártérítést követelni minden idegen hódítótól és betolakodótól. Az a bűnsorozat amit a magyarság ellen elkövettek az utóbbi évezred folyamán valóban kimeríti a háborúsbűnösség és az emberiség elleni bűnök fogalmát, beleértve a népirtást, amit a "művelt" európai szomszédaink már a 10. sz. óta művelnek ellenünk. A mai napig nem szünt meg Európa minket Magyarokat gyűlölettel "idegen ázsia barbár betolakodóknak" lenézni, és ellenségeink még mindig eltüntetésünket kiványák.

© HUNMAGYAR.ORG
Vissza