A HUN-AVAR-MAGYAR AZONOSSÁG ÉS FOLYTONOSSÁGA hun-avar-magyar azonosságnak és folytonosságnak számos bizonyítéka van. A hun-magyar mondák utalnak erre, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplő turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, hogy Árpád apja, Álmos, Atillától származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillától való származására (Dümmerth Dezső: Az Árpádok Nyomában). A Kaukázus hegységtől és a Fekete Tengertől északra fekvő őshazájukban élő magyar törzsszövetség ősei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint később az ún. “onogur-bolgár” törzsszövetség, vagy a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Ez azt jelenti, hogy évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazdasági és műveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott. Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, hogy a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor : A magyar nép kialakulásának története). A kárpát-medencei régészeti és embertani feltárások bebizonyították, hogy jelentős avar népességet találtak a honfoglaló Magyarok amikor bejöttek a Kárpát-medencébe, és hogy tulajdonképpen az Avarok és a Magyarok azonos népek voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás). Ez azt is jelenti, hogy a kárpát-medencei magyarság jelentős mértékben a honfoglaló Magyarok és a már előttük itt lévő Avarok egybeolvadásából keletkezett. Ezekből tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a hun-avar és avar-magyar azonosság bizonyítékai egyúttal a hun-magyar azonosságot is bizonyítják. Az avar-magyar kapcsolatokról Götz László, Keleten Kél A Nap, Első Kötet, II. Könyv, 257. old.:
Vissza |